Jenaplan pedagógia

Peter Petersen

Egri Kemény
Ferenc Sportiskolai Általános Iskola

Petersen határozottan kiállt amellett, hogy a különböző
iskolai feladatok meghatározása a gyermek „életmegnyilvánulásai
egészének” figyelembevételével történjen.
Ezzel összefüggésben a gyermekre jellemző négy alapvető lelkierőről
beszél:
* Mozgásvágy
* Tevékenységvágy
* Társas ösztön, vagyis hogyan fejlődik ki az egyik gyerek viszonya a
másikkal
* Tanulási ösztön, ami a gyermeknek a természetes tanulás iránti
csodálatos képessége
Döntő lépésnek tartotta az osztályterem átalakítását ill. az iskolai
élet kialakításának kezdeményezését, amely a négy alapvető erőt és a
gyermekben szunnyadó minden természetes hajtóerőt a lehető legteljesebb
mértékben kihasználhatóvá tenni, oly módon, hogy azok mindegyikét az
iskola által teljesítendő feladatok szolgálatába állítaná. Ezen
szempontok figyelembevétele is hozzájárult ahhoz, hogy a Jenaterv-iskola
a gyermekért működő iskolává fejlődhessen.

Magyarországon is találhatunk iskolánkat,
amelyek a Jenaplan adaptációval dolgoznak. Perbálon, Mórahalmon és
Egerben működnek ilyen iskolák.
Nevelő-oktató munkánk során igyekszünk ezt a négy alapvető erőt a
gyermekekben aktivizálni és a lehető legteljesebb mértékben
kihasználhatóvá tenni a blokkórákon ill. az iskolán kívüli
tevékenységekben is.
Az osztálytermek lakószoba jellegűvé alakítása is ezt a célt szolgálja.

2. Művelődési alapformák

Peter Petersen

Egri Kemény
Ferenc Sportiskolai Általános Iskola

Petersen arra keres választ, hogy az iskolában zajló
nevelési és művelődési folyamat milyen keretek között valósítható meg.
Ez a koncepció az egyoldalú frontális oktatáson való túllépésre irányuló
olyan kísérletként is felfogható, amely a gyermeknek az oktatási
folyamatába „teljes személyiségként” történő bevonására történik.
Ezek a formák és a hozzájuk kapcsolódó pedagógiai helyzetek a
következők:Beszélgetés: körbeszélgetés, beszámoló beszélgetés, vita, tanfolyam
oktató jellegű párbeszéd, reggelizésJáték: szabad játék, oktató játék, játék a szünetekben, tornajáték,
színjátszásMunka: csoportmunka, kurzusok – beszélgető, különleges, beiskolázásiÜnnep: reggeli ünnep, hétvégi, adventi, karácsonyi, születésnapi,
iskolaalapítási, ballagási ünnepély, iskolakezdők felvételi ünnepe,
pedagógiai visszapillantás

A délelőttöt körbeszélgetéssel kezdjük. A
beszélgetés, mint alapforma központi szerepet kap a
személyiségfejlesztésben és a tanulásban. Ez a rendszeres 30-45 perc
hangsúlyos szerepet tölt be a mindennapi életünkben. Abban a
pillanatban, amikor kiülünk egymás mellé, megvalósul valami harmónia.
Odafigyelünk egymásra. Nemcsak toleranciára nevel, önuralomra is tanít,
hiszen nem beszélhetünk egyszerre. A vita, a kérdezés, az érvelés
megtanulásának színtere is.A reggeli körbeszélgetés alkalmával készülünk fel a napi munkára,
ismétlünk, rendszerezünk, de ilyenkor vezetjük be az új didaktikai
játékokat, készítjük elő a projekt soron a következő lépéseit.
Természetesen minden napnak van egy központi témája, ami köré a
feladatainkat csoportosítjuk, ami köré a tevékenységeket rendeljük.
A körbeszélgetést a blokkóra követi. A legtöbb tevékenység
csoportmunkában folyik. Vannak természetesen olyan ismeretanyagok,
amelyeket frontális osztálymunka keretében sajátítanak el a gyerekek.
Nagyon fontos a gyerek önálló munkája, a pedagógus ezt igyekszik
megkönnyíteni, a háttérből irányítani a gyermeki tevékenységet.
A túlzott kognitivitás helyett inkább a személyiségfejlesztés kerül
előtérbe, melynek sarkalatos pontja az életkori sajátosságoknak
megfelelő játék. A körbeszélgetést játékkal kezdjük, és játékkal
fejezzük be a napot is.
A hetet ünneppel kezdjük és zárjuk. Megünnepeljük a gyerekek születés-
és névnapját, ezenkívül minden hivatalos és hagyományos ünnepet. Ezeken
az ünnepeken a szülők is aktívan közreműködnek.
A projekt is ünneppel zárul, pl. a projekt-munkából kiállítást
készítünk.

3. A tanterv és a gyermeki tanulás

Peter Petersen

Egri Kemény
Ferenc Sportiskolai Általános Iskola

Nem törekszik az új tanterv kialakítására. A tanterv
csupán eszköz a kultúra áthagyományozására, ezért annak kapcsára a
megismert, elsajátított, tudatosított dolgok átadására kell törekedni.
Képesek legyenek a másfajta, az új, még nem létező dolgok felfedezésére,
kialakítására, átélésére, bemutatására – kutatás szabadságának
biztosítása

Magyarországon a Jenaplan-pedagógia a
NAT-ra és a kerettantervre épülve „módszerként” alkalmazható. Egyfajta
„más út” a cél elérése érdekében.
Minden iskola – aki ezt az alternatívát választja – a saját igényeit,
lehetőségeit figyelembe véve építi be a pedagógiai programjába. Így
tettünk mi is.

4. A tanár feladatai

Peter Petersen

Egri Kemény
Ferenc Sportiskolai Általános Iskola

Ünnepek előkészítése és bevezetése, beleértve a hétvégi,
a napot megnyitó és záró ünnepeket.
Körbeszélgetések előkészítése és vezetése, főbb formáik (nyitott
körbeszélgetések, beszámoló-, olvasó-, megfigyelő-, és tervezőkörök)
megfigyelése és jegyzőkönyv alapján történő elemzése.
Különböző projektek tervezése és kivitelezése, ehhez hozzátartozik a
téma megválasztásának folyamata, feladatok felosztása, a csoport
munkájának követése vagy időközi beszámoló tartása, ill.) arról a szülők
egy esti rendezvényen történő tájékoztatása, az elvégzett feladat
kiértékelése.
Valamilyenfajta tanulási nehézséggel küzdő gyermek számára egyéni
tanulási program kidolgozása és az arra alapozódó fejlesztőmunka
megvalósítása.
Számtani és nyelvtani nívókurzus vezetése.
Blokkóra vezetése (a hét egy délelőttjén, egyéni, szabad és csoportmunka
keretében).
Munkasarok és/vagy természetsarok kialakítása.
A gyermekkel közös célirányos munka az iskola „dokumentációs
központjában”
„Integrált önkifejezési program” szervezése (azok a projektek tartoznak
ide, amelyekben megvalósul a zene, a tánc, a kézimunka, a színjátszás
integrációja).
Olyan tanulási lehetőségek kidolgozása, amelyek az iskola környékén a
„tájékozódás a világban” témaköreivel összekapcsolva kerülnek
megvalósításra.
Különböző munkaeszközök megtervezése, előállítása, kipróbálása és
továbbfejlesztése.

Megváltozott a tanítók oktatásban betöltött szerepe. Nem
a tudás egyedüli birtokosai vagyunk, hanem tanulóink vezetője,
tanácsadója.
Napjaink körbeszélgetéssel kezdődnek. Ehhez azt a gyakorlatot
alakítottak ki, hogy amint a gyerekek megérkeznek és kipakolják a
taneszközeiket, kiülnek a szőnyegre körben és beszélgetve várják a
tanítót.
Igyekszünk a szülői ház és az iskola között szoros kapcsolatot
kialakítani pl. úgy, hogy „családi délutánokat” szervezünk, ahol a
szülők, nagyszülők, testvérek együtt munkálkodnak, beszélgetnek,
játszanak a gyerekekkel, pedagógusokkal.
Ahol lehetőség van rá, ott a projekt-feldolgozásba is bevonjuk a
szülőket.
Jenaplan pedagógiának megfelelően igyekszünk nevelő-oktatómunkánkat
végezni.
Készítünk didaktikai játékokat és használjuk is azokat mind a
blokk-órák, mind pedig a gyakorlóórák keretében.
Egy tanévben négy projektet dolgozunk fel, amelyek a négy évszakhoz
kötődve dolgozzák fel a tananyagot.

5. Oktatásszervezési alapelvek és a Jenaplan-iskola
gyakorlata

Peter Petersen

Egri Kemény
Ferenc Sportiskolai Általános Iskola

a) Évfolyamosztályok helyett alapcsoportok:

A Jenaplan-iskola legszembetűnőbb sajátossága, hogy megszűnnek benne a
hagyományos évfolyamosztályok, ill. azokat olyan alapcsoportok váltják
fel, amelyekben különböző életkorú (általában 2-3 évfolyamhoz tartozó)
gyermekek nyernek elhelyezést. Ez a jénai egyetem gyakorló iskolájában a
következő formában valósult meg:

Alsósok csoportja: 1-3.iskolaév
Középső csoport: 4-6.iskolaév
Felsősök csoportja: 7-8.iskolaév
Ifjúsági csoport: 9-10.iskolaév

A magyar iskolarendszerben alapcsoportos
oktatásról nem beszélhetünk. Mi is maradtunk a hagyományos évfolyam
keretei között.

b) Ritmikus hetiterv:

A korábban bemutatott, új típusú iskolaszerkezet kialakítása szükségessé
tette az iskolai munka ütemét meghatározó heti órarend átalakítását is.
A hagyományos tantárgyak rendjét meghatározó órarend – amelyet Petersen
polemikusan „órarendfecninek” nevezett – a Jenaplan-iskolában heti
munkatervvé alakult át, amely lehetővé tette „pedagógiai helyzeteknek a
munka és az élet ritmikai rendjéhez” történő hozzákapcsolását is. Az így
kialakuló heti terv legfőbb pedagógiai rendező elveit a korábban
bemutatott művelődési alapformák, a beszélgetés, munka, játék, ünnep
adják.

A ritmikus heti tervet mi is bevezettük. Az
első osztályokban napi terv szerint dolgozunk.
A pontosan megtervezett munkát a gyerekek egyéni fejlődési üteméhez
igazítjuk.

c) Az iskolai lakószoba:

Petersen arra is odafigyelt, hogy a gyermekek tanulására szolgáló tér
maga is ösztönző hatású legyen, hiszen az osztályteremnek is az önálló
tevékeny munkát is tanulást, a „belső erők” összegyűjtését kellene
elősegítenie.
Mit tett ezért?
Iskolai bútorok helyett, természetes asztalok, székek, amelyek
mozgathatók.
Nyitott polcrendszer

Gyermekkel együtt díszít:
Virágok, képek, akvárium, kedves dolgaik, gyűjteményük, könyvek…
„Rálátás” a természetre.

Sajnos hagyományos iskolai bútorokkal
rendelkezünk, de igyekszünk minél otthonosabbá tenni környezetünket.
Nyitott polcrendszerünk van, ahol a gyermek iskolai felszereléseit,
kedvenc dolgait, könyveket, játékokat tartunk.
Igyekszünk sok virággal, különféle hasznos tárgyakkal otthonossá,
hangulatossá tenni a tanulók „munkahelyét”.

d) Értékelés:

Petersen elutasította az osztályozást, a vizsga, ill. a korábbi
minősítés rendszerét is, hiszen mint mondotta, ezek a formák a „büntetés
területéhez tartoznak”.
Véleménye tehát röviden: „Semmi szükség osztályzatok és bizonyítványok
osztogatására.” Az érdemjegyekkel teleírt bizonyítványok helyett – az
első alkalommal a harmadik év végén – minden gyerekről olyan írásos
„jellemzés” készül, amely személyiségfejlődésük összes lényeges
területére kiterjed. A jelenlegi Jenaplan gyakorlatában ehhez az egyes
iskolák önállóan kialakított, formalizált értékelő lapot használnak.
Ezek az ún. információs lapok különböző műveltségi területek sokféle
részteljesítményt sorolják fel, amelyek közül az egyes gyermekekre
leginkább jellemző elemeket választják ki. Ezeket a gyermekek és szüleik
félévkor, ill. év végén kapják kézhez, és bennük az értékelést minden
egyes gyermekkel (ill. szüleikkel) is megbeszélik.

Ahhoz, hogy az érdemjeggyel történő
osztályozást felváltsa a sokkal árnyaltabb értékelést nyújtó szöveges
értékelés, a pedagógusok szemléletváltására is szükség van. A mi
iskolánkban nemcsak a Jenaplan-osztályokban alkalmazzuk a szöveges
értékelést, hanem 1-4. évfolyamon a párhuzamos osztályokban szövegesen,
ill. a felső tagozaton a készségtárgyakat, valamint az informatikát
értékeljük szöveggel. A szöveges értékeléshez kifejlesztettük a saját
értékelő lapunkat. Ezt az értékelő lapot kapják a tanulók félévkor és év
végén a hagyományos bizonyítvány helyett.
Közel tíz év tapasztalata azt igazolja, hogy a szülők is szívesen fogadják,
hiszen sokkal többet tudnak meg gyermekük tanulmányi eredményeiről, mint
a hagyományos értékelés útján.
Nincs bukás. Értékelésünk ösztönző jellegű, mely javaslatot ad a
hiányosságok pótlásának mikéntjére is.

Az ember csak a nevelés által válhat emberré.” – vallja Petersen és ez a mai pedagógiai hitvallásunk is. A Jenaplan-pedagógiát követő iskola nem életidegen könyviskola, hanem a természettel és a kultúrával való közvetlen találkozás színtere. Miután a nevelés csak a személyesen átélt megismerés eredményeként valósulhat meg, az iskolai életnek és az oktatásnak a szükséges élettapasztalat megszerzéséhez kell megfelelő terepet biztosítania.„Egyetlen ország sem képes a tanulók megváltoztatására és teljesítményeik fokozására a hagyományos „tanulóiskolák” keretei között, ezért az iskolaügy – elsősorban az iskolai élet – megváltoztatására van szükség.”
/Petersen/

Összeállította: Jámbor Erzsébet