4. és 5. osztályban a német meseút (Die Deutsche Märchenstraße) egy-egy állomását járjuk be a tanulókkal virtuálisan, egy kerettörténet alapján.
A negyedikes projekt témája: Die Bremer Stadtmusikanten (A brémai muzsikusok)
A gyerekekkel szerződést kötöttünk és a mese képregényváltozatának elolvasása után lerajzolták a mese szereplőit. Megbeszéltük, ki melyik szerepet vállalná a mesében, hogyan ijesztenék meg a rablókat. A képregényt kiszínezték és meghallgatták a brémai muzsikusok dalát is. Eltervezték, majd el is készítették a meghívót az állatok koncertjére Brémába. A rablók ellen pedig körözőlevelek készültek.
(Hajdu Margit)
Az ötödikes projekt témája utunk következő állomása: Buxtehude, a mese címe: Der Hase und der Igel (A nyúl és a sün).
Tantárgyi kapcsolódások: német, magyar, természetismeret, történelem, vizuális kultúra, digitális kultúra, technika.
Közösen dolgoztuk fel a mesét, majd egy videót készítettek a saját produktumok: címerek, logók, képregények, Flipbook, plakát, német-magyar szótár, a két állat összehasonlítása, a főszereplők -fából és horgolva -, és a saját hangfelvételek felhasználásával.
https://view.genial.ly/642e7ffbbc50bf00189e16ce/interactive-image-der-hase-und-der-igel
6. és 8. évfolyamon a „Dunacseppek” – projekt két újabb alprojektjét valósítottuk meg.
A hatodik évfolyamon a Duna és a magyar történelem kapcsolatát vizsgáltuk.
Tantárgyi kapcsolódások: német, történelem, magyar, természetismeret, matematika, vizuális kultúra, digitális kultúra, technika.
Minden tanuló választott magának egy Duna menti országot, az adott szempontok alapján németül bemutatta, végül táblázatba foglaltuk a tudnivalókat. A gyerekek tetszőleges módon és tetszőleges technikával elkészítették a Duna menti várak/templomon makettjeit, ezeket elhelyeztük a tanterem padlóján krepp papírból meghajtogatott a Duna vonala mentén.
Készítés közben kiderítették, hogy milyen kapcsolatban állnak a magyar történelemmel. Kinyomozták, ki volt Szilágyi Ilona, akinek képzeletbeli varázstükre segítségével felidéztük a magyar történelem fontosabb eseményeit, átismételtük az eddig tanult, témához kapcsolódó évszámokat – németül is.
Virtuálisan bejártuk a Vaskapu-szorost, megtudtuk, hogy mi köze volt a Hunyadiaknak Vlad Tepeshez, animációs kisfilm született Lehel kürtjéről. Volt, aki díszes iniciálékat alkotott, és akinek kedve volt, elkészíthette a saját középkori avatarját.
Nyolcadik évfolyamon fő témánk a természet-és környezetvédelem, fenntarthatóság volt.
Tantárgyi kapcsolódások: német, biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika, vizuális kultúra, digitális kultúra, technika.
Elérkeztünk utazásunk végállomására, a Duna – deltába. Rendszereztük, hogy milyen nemzeti parkok és erőművek találhatók a Duna mentén, annak is utánanéztünk, hogyan lesz egy területből természetvédelmi terület – erről gondolattérkép készült.
Volt, aki a Duna menti kerékpárutakat mutatta be, és olyan vállalkozó szellemű tanulók is akadtak, akik a zsiliprendszer működéséről beszéltek.
Virtuálisan hajóztunk a Dunán: konkrét terv készült költségvetéssel, mely városokban, mit lehet megtekinteni.
A fenntarthatóság jegyében:
– kiszámoltuk az ökológiai lábnyomunkat és ennek megfelelően „cselekvési tervet” készítettünk;
– megtudtuk, mi a különbség a napkollektor és a napelem között, ill. azt is, hogy melyik hogyan működik;
– egy igazi, működő szélkerék-makett is készült.
https://view.genial.ly/6458fccbaf55100018306308/interactive-image-donau-5
Ráadásként egy saját készítésű (terepasztal, dekoráció, hangfelvétel) animációs filmben összegezzük az eltelt 5 évben a Dunáról és környezetéről szerzett ismereteinket.
(Hunyadi-Buzás Éva)